2014. szeptember 11., csütörtök

13. nap

Ma már kicsit jobban éreztem magam amikor felébredtem, így hát felöltöztem.
- Jössz te is? - nézett rám álmosan Sára amikor felébredt. 
- Igen, nem akarok már itt maradni.
- Na és Tomnak is elmúlt a lábfájása?
- Azt nem tudom. - nevettem - Majd kiderül. 
Miután mindannyian elkészültünk lementünk az étkezőbe. 
A reggeli fahéjas csiga volt tejeskávéval. 
- Jó reggelt! - jött oda hozzám Tom és megcsókolt.
- Már nem fáj a lábad? - röhögtem.
- Nem, elmúlt. - röhögött ő is. 
Ma egy állatotthonba mentünk. Olyan édes kiskutyák voltak, hogy szinte az összeset hazavittem volna. Azért vicces lett volna ha beállítok otthon húsz kutyával. Éppen ezen elmélkedtem amikor odajött Tom.
- Van valamilyen állatod? - kérdezte.
- Nincs, de szeretnék. És neked?
- Nekem sincs de szeretnék egy pitbullt. De komolyan, szerintem aranyosak. - mosolygott.
- Nekem mindegy, csak engem ne harapjon meg ha átmegyek hozzád. - nevettem.
- Nem fog. - mosolygott.
Talán ott éreztem a legeslegjobban, hogy belé vagyok esve. Ami fura, de igaz. Én magam sem tudom mért. Talán a sok állat hatása volt, talán annak a hatása, hogy a szeme olyan vadítóan csillogott a nyári napfényben. Nem tudom, de azt tudom, hogy teljesen bele vagyok zúgva.
- Szeretlek! - mondtam végül, éreztem, hogy ezt most mennyire érzem és ki kellett mondanom. 
- Nem vagyok nagy romantikázó, de a kedvedért én is kimondom. Szeretlek! 
Erre felnevettem. 
Utána visszamentem a lányokhoz. 
- Elmondtam neki, hogy szeretem. Mármint ez eddig is elég egyértelmű volt, de most konkrétan kimondtam, hogy szeretem. - újságoltam el nekik.
- És erre ő? - kérdezte Csilla.
- Azt mondta nem nagy romantikázó, de ő is szeret.
- Nem akar leégni a haverjai előtt, hogy azt mondja egy lánynak, hogy szereti, de szeret nagyon. - mosolygott Sára.
- Remélem is. Neki adtam életem első csókját. - nevettem. 
- De azért az ilyen nagy szerelem sem ér meg egy megfázást, belátod ugye? - kacagott.
- Számomra mindent megér.
- Te tudod.
Ebéd után ( finomfőzelék, baah ) kimentünk a kertbe a lányokkal. 
- Ti nem zúgtatok bele senkibe? - kérdeztem.
- Én nem. - mondta Sára.
- Én láttam egy fiút még a harmadik nap aki nagyon helyes volt, de nem estem bele annyira, hogy kiderítsem a nevét. - válaszolta Csilla.
- Vajon van még valaki aki ebben a táborban jött össze valakivel. - gondolkoztam. 
- Szerintem komoly esély van rá. - mondta Sára. 
Este nem mentem filmnézésre, hanem a kertbe találkoztam Tommal.
- Meg ne fázz még jobban. - aggodalmaskodott és rám adta a fekete pulcsiját. 
Olyan romantikus volt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése